Borsó: A Vetés és A Termesztés Jellemzői

Tartalomjegyzék:

Videó: Borsó: A Vetés és A Termesztés Jellemzői

Videó: Borsó: A Vetés és A Termesztés Jellemzői
Videó: Borsó vetése 2024, Lehet
Borsó: A Vetés és A Termesztés Jellemzői
Borsó: A Vetés és A Termesztés Jellemzői
Anonim
Borsó: a vetés és a termesztés jellemzői
Borsó: a vetés és a termesztés jellemzői

A borsó mindenkinek jó: mind táplálkozási tulajdonságai, mind azon képessége miatt, hogy a talajt más növények számára szükséges nitrogénnel dúsítják, és ugyanakkor javítják a talaj mechanikai szerkezetét. Még nem ültetett hüvelyeseket a telkére? Akkor itt az ideje, hogy jobban megismerjük őket

Miért nevezik a babot varázslatnak?

Minden hüvelyes kerti növény rekord fehérje- és szénhidráttartalommal rendelkezik. Ezenkívül a borsó, bab, bab nagy arányban tartalmaz olyan hasznos elemeket, mint a kalcium, foszfor, vas. De szemben a háztáji parcellákon gyakrabban előforduló hőkedvelő babokkal, a borsó továbbra is kedvezően különbözik hidegállóságától. És korán kezdik el vetni a termést. Ez azért is fontos, mert ebben az időszakban a talaj olyan mennyiségű nedvességet tartalmaz, ami a magvak megduzzadásához szükséges.

Lehetetlen figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a hüvelyesek zöldtrágya -tulajdonsággal rendelkeznek, nitrogénnel gazdagítják a talajt, így más terményeket kevesebb műtrágyázással lehet elhelyezni utánuk. Míg más zöldségek kivonják a tápanyagokat a földből, a borsó éppen ellenkezőleg, pótolja a mennyiségüket. Borsót azonban bármely más zöldség után vethet. A növények másik hasznos tulajdonsága, hogy nehezen oldódó foszfátokat emészthetőbbé alakítanak, ami jelentősen növeli a talaj termékenységét.

A hüvelyesek nemcsak az emberek és a termőföld számára hasznosak. Ezt a csodálatos növényt az állattenyésztők magas fehérjetartalmú takarmányként is használják. A borsó könnyen siló masszát képez.

Hogyan lehet kedvező környezetet teremteni a borsó számára

Szükséges -e a talaj művelése a borsó vetéséhez? Ehhez ajánlatos szerves anyaggal (3-4 kg komposzt vagy humusz 1 négyzetméterenként), valamint kálium-foszfor kompozíciókkal (a fahamu megbirkózni ezzel a feladattal). A fejlődés korai szakaszában minimális nitrogénmennyiségre is szükség van.

A borsó gyökérzetén speciális csomós baktériumok tartják hasznos élettartamukat. A hüvelyesek bizonyos fajtái esetében léteznek ezen mikroorganizmusok bizonyos úgynevezett fajai. Amikor a borsót először új helyre helyezzük, ahol korábban nem volt termés, ajánlott nitragint használni. 1 kg oltóanyaghoz 5 g bakteriális készítmény szükséges.

A borsó nyílt terepen történő vetésének jellemzői

A vetőmag előkészítése felmelegedésből áll. Ehhez a magokat néhány percre kis mennyiségű bórsavval forró vízbe merítik.

A termést öv módszerrel végezzük. 3-4 szalagot készítenek egy szalagban, a köztük lévő távolságot körülbelül 16 cm-en tartják. A szalagfolyosókat körülbelül 40 cm-re készítik. A vetés mélysége a talaj típusától függ:

• könnyű talajon 6-7 cm;

• 4-5 cm-nél nem mélyebb talajokon.

A frissen vetett borsó nem idegenkedik a vándormadarak csipkedésétől. Különösen akkor, ha sekély mélységben van beágyazva. Ezért a vetés után a talajt gondosan tömörítik a barázda mentén. Ezenkívül az ilyen madár -szabotázs megelőzése érdekében hasznos védő előtetőt elhelyezni az ágyak felett. Ebből a célból finom szemű hálót húznak a talaj felszínére.

Fejlődésük során a borsó vékony hosszú hajtásokat képez. És számukra támogatást kell telepítenie. Ezzel nem kell késlekedni, és akkor kell elkezdeni a munkát, amikor a növények már elérték a 10 cm hosszúságot.

A termés kezdete a kiválasztott fajtától függ. A korai érésű növények egy hónap múlva lépnek be ebbe az időszakba. A későn érő fajták 6-7 hetet vesznek igénybe.

Ajánlott: