Kömény

Tartalomjegyzék:

Videó: Kömény

Videó: Kömény
Videó: POLNALYUBVI - Кометы (Official Music Video) 2024, Április
Kömény
Kömény
Anonim
Image
Image

Kömény (lat. Carum) - az esernyő vagy a zeller család kétéves vagy évelő növényeinek nemzetsége. A faj leggyakoribb képviselője a kömény (lat. Carum carvi), más nevek vadanizs, mezei ánizs, cmin, cmen, timon. Nagy mennyiségben a köményt Oroszországban, Ukrajnában, Romániában, Franciaországban, Németországban, Kanadában és Bulgáriában termesztik.

A kultúra jellemzői

A kömény 20-80 cm magasságú lágyszárú növény, húsos fusiform gyökérrel. A szár kerek vagy szögletes, sima, üreges, gömb alakú. A tenyészidőszak végére a szár barna színű lesz, majd kiszárad. A szár az első, a második, a harmadik, a negyedik és az ötödik rendű hajtásokat képezi, amelyek mindegyike esernyő virágzatban végződik.

A levelek csupaszok, levélnyélűek, kettős vagy hármas tollúak. A levéllemez hosszúkás, a véglebenyek lándzsa alakúak. Helyétől függően a levelek alakjukban és méretükben különbözhetnek egymástól, például az alsó levelek enyhén fogazott szélekkel rendelkeznek; a következő levelek levéllemezei jobban fel vannak boncolva.

A virágok sokfélék, kicsik, öt szirmúak, általában fehérek vagy lila-rózsaszínűek. A gyümölcs krokodil (tojásdad dvussemyanka). A gyümölcs déligyümölcsre (különben félgyümölcs) oszlik, az osztás az éréshez közelebb történik. A gyümölcsök nagyon aromásak, keserű-fűszeres és csípős ízűek. A kömény június-júliusban virágzik, a gyümölcsök július-augusztusban érnek.

Növekedési feltételek

A kömény meglehetősen igényes növény, a jó termés elérése érdekében fontos betartani minden termesztési körülményt. A termesztésre szánt talajok inkább termékenyek, lazák, semlegesek, közepesen nedvesek. A sós, savas, erősen vizes és mocsaras talaj nem alkalmas.

A nedvesség hiánya hátrányosan befolyásolja a növények föld feletti részeit: a levelek és hajtások durvaak, a virágzás felgyorsul. A kömény elhelyezésére nincsenek különleges követelmények, bár célszerű napos vagy félárnyékos területeken termeszteni. Nem tilos köményt vetni a főnövények folyosóira, de ebben az esetben csökken a magvak aromássága.

Vetés

A köményt kora tavasszal szokásos módon vetik. A sorok közötti távolságnak körülbelül 25-30 cm-nek kell lennie. A vetési mélység 1,5 cm. A vetési arány 0,6-0,7 g négyzetméterenként. A csíranövényeken két valódi levél megjelenésével elvékonyodást végeznek, 20-30 cm-es intervallumot hagyva a növények között. Általában a palánták 14-20 nap múlva jelennek meg, ami nagymértékben függ az időjárási körülményektől és a gondozástól. Az első évben a növények nagyon lassan fejlődnek, ezért különböző füveket lehet vetni a folyosókon.

Gondoskodás

A köménymag gondozása öntözésre, lazításra és gyomlálásra vezethető vissza. A kultúra kedvező a műtrágyázáshoz, nyár közepén a növényeket foszfor- és káliumtrágyákkal táplálják. Télen a köménynek nincs szüksége menedékre, és ez a szabály a kemény téli hideg régiókra is vonatkozik. A második évben a növények gyorsabban fejlődnek, virágzó szárral rendelkeznek, amely növekedés közben erősen elágazik.

A kömény önvetéssel szaporodik, ezért lehetetlen késni a maggyűjtéssel, különben gyorsan összeomlanak. A magok gyűjtését a barna szín megszerzése után végezzük. A magokat száraz helyiségekben érlelik, majd megmossák, megszárítják, és szoros fedéllel ellátott üvegtartályba teszik.

Alkalmazás

A köményt különösen széles körben használják a főzésben, és kevesen tudják, hogy erőteljes gyógyító tulajdonságokkal is rendelkezik. A kömény hasznos az egészséges és diétás étrendben. Óriási a betegségek köre, amelyekkel a kömény megbirkózhat. Lehetővé teszi a gyomor -bél traktus fermentációs folyamatainak megnyugtatását, növeli a gyomornedv mennyiségét, segít megbirkózni a kólikával és a puffadással. A tenyészet magjai vizelethajtó, gyulladáscsökkentő, karminatív, fertőtlenítő és antibakteriális hatásúak.

Ajánlott: