Izsóp

2024 Szerző: Gavin MacAdam | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:41

Izop (latin Hyssopus) - a Bárányfélék családjába tartozó lágyszárú növények és törpe cserjék nemzetsége. Természetes lelőhely - Nyugat -Ázsia, Észak -Afrika, Dél-, Kelet- és Közép -Európa. Napjainkban a növényt széles körben termesztik gyakorlatilag egész Európában, Oroszországban és az USA -ban. Az izsóp hazája a Földközi -tenger és Kis -Ázsia déli vidéke.

A kultúra jellemzői

Az izsóp lágyszárú növény vagy erősen elágazó cserje, 20-90 cm magas, gyökérzete gyökeres, fő gyökere fás. A szárak számosak, rúd alakúak, csupaszok vagy serdülőképesek, rövid szőrűek, tetraéderesek, gyakran szürkés a tövük. A levelek ülők, lándzsásak, egész szélűek, szemben, enyhén hajlított szélekkel. Az alsó levelekhez képest a felsők sokkal kisebbek.

A virágok fehérek, rózsaszínűek vagy sötétkékek, hosszúkás, hamis göndör vagy tüskés virágzatban gyűlnek össze, amelyek a levél hónaljában ülnek. A csésze kétszínű: kívül - ibolya, belül - világoszöld. A korona két ajkú. A gyümölcs négy sötétbarna háromszög alakú tojásból áll. A magok 3-4 évig életképesek maradnak.

Az izsóp július-szeptemberben virágzik. A gyümölcsök augusztus-szeptemberben érnek. A növény minden részének kellemes aromája és keserű fűszeres íze van. Az izsóp hideg- és szárazságálló, a kártevők gyakorlatilag nem érintik, mivel illóolajokat tartalmaz, amelyek taszítják a rovarokat.

Növekedési feltételek

Az izsóp igénytelen a növekedési körülményekhez. Közepesen nedves, meszes, laza talajt kedvel. A sós és mocsaras területek kultúrája, valamint a felszín alatti vizek közeli előfordulása nem fogadható el. Az izsóp fotofil, a legjobban a nyílt, napos helyeken fejlődik. A világos árnyékolás nem tilos. A növény nem tolerálja a folyamatos árnyékot.

Szaporítás és ültetés

Az izsópot magvak, dugványok és a bokor megosztásával szaporítják. A magokat nem kell előzetesen előkészíteni. Leggyakrabban a növényeket palántákban termesztik. A magokat márciusban üvegházakba vagy magágyakba vetik. A vetési mélység 0,5-1 cm, a palánták a 10-12. Napon jelennek meg. A palántákat május végén nyílt terepen ültetik, a növények közötti távolságnak 40-45 cm-nek kell lennie, nem tiltott az izsóp közvetlen talajba vetése.

A palánta módszerrel az első életévben a növények meglehetősen lassan nőnek; a következő években a félcserjék erősen elágaznak, bőségesen virágoznak és gyümölcsöt teremnek. Az izsópot 3-4 évente osztják. A fiatal dugványok gyorsan nőnek, és jó termést hoznak a friss fűszernövényekből. A vágásokat ritkán végzik. a dugványokat tavasszal levágják és gyökeresedésre ültetik egy termékeny talajból és homokból álló hordozóba. A dugványok elég gyorsan gyökeret vernek.

Gondoskodás

Az ápolás gyomlálásból, a folyosók lazításából, öntözésből és etetésből áll. Az intenzív gyomirtást az első életévben végzik, a jövőben a gyomlálás nem sok időt vesz igénybe. Az izsóp semleges a metszéssel kapcsolatban. Minden vágás után a trágyázást komplex ásványi műtrágyákkal végezzük. Oroszország középső részén az ültetvényeket vastag tőzegréteg, humusz vagy fűrészpor borítja. A kultúrát rendkívül ritkán érintik betegségek és kártevők, de a megelőzés szükséges.

Aratás

A szárításra szánt zöldek betakarítását a tömeges virágzás elején végzik. Ezen a ponton a növények maximális mennyiségű illóolajat tartalmaznak. Az izsóp fiatal hajtásait egész szezonban lehet betakarítani. Megfelelő ápolás és kedvező növekedési feltételek mellett az izsóp gyorsan erőteljes zöld tömeget képez.

Alkalmazás

Az izsópot széles körben használják a népi gyógyászatban és a főzésben. A száraz és friss fiatal izsóp hajtások kellemes zsálya aromával rendelkeznek. Fűszerként használják az első és a második fogás ízesítésére, valamint a hideg harapnivalókhoz. Az izsópból különleges tonizáló italt is készítenek, amelyet időseknek szánnak. Az izsóp pörköltek, zraz, pácok, burgonya, saláták és különféle halételek főzésére alkalmas.

Az illatszerekben száraz leveleket és izsópolajat használnak. Az izsóp terápiás hatását tekintve egyes tulajdonságok hasonlóak a zsályához. Hasznos székrekedés, diszpepszia, vérszegénység, hörghurut és bélhurut esetén. Gyakran száraz növényi részeket használnak bronchiális asztma, neurózis, reuma, túlzott izzadás, krónikus vastagbélgyulladás, puffadás, angina pectoris és más betegségek kezelésére. Az izsóp infúziókat és főzeteket a szem öblítésére, valamint a torok és a száj öblítésére használják.