2024 Szerző: Gavin MacAdam | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:41
A földigiliszták vagy a földigiliszták (lat. Lumbricina) a Haplotaxida rendből származó kis sörtéjű férgek alrendje. Egy kellemetlen kinézetű és tapintású lény csodákat művel kertünkben. Az éjszakai ásók gazdagítják a talajt, összekeverik a talaj felső és alsó rétegét, földalatti járataik lehetővé teszik a legkisebb esőzések behatolását a gyökerekig, elősegítik a fiatal hajtások felkelését a naphoz
A giliszta vagy giliszta a talaj termékenységének legfényesebb jelzője, ráadásul a féreg életmódja javítja a talaj felső és alsó rétegének állapotát, gazdagítja kalciummal, nitrogénnel, foszforral és magnéziummal, javítva a levegőztetést és a vízelvezetést.
Először is értsük meg a giliszta anatómiáját. A fajtától függően a féreg hossza 2 cm és 3 m között van, és számos színválasztékkal rendelkezik, különböző ásványi anyag tartalmú és mélységű talajokban él. A nyálkával borított bőr védelme mellett légzési funkciót is ellát. A túltelített föld megnehezíti a lélegzést, és ezért a férgek az eső után (ezért az "eső" név) emelkednek a felszínre. A bőr alatt két sor izom (hosszanti és keresztirányú) található, amelyek segítenek átgázolni a talaj legnehezebb területein.
Egy nagyon primitív idegrendszer tele van meglepetésekkel. A látásszervek hiánya ellenére a féreg megkülönbözteti a fényt, és a helyzettől függően megváltoztatja irányát. A felszínen lévő fényérzékeny idegsejtek kizárólag a hullámfényre (például az ultraibolya fényre) reagálnak, és nem a hő hatására. A férgek nem rendelkeznek hallószervekkel, de korábban azt hitték, hogy hallják, és ennek oka a kísérletek voltak, amikor a férgek reagáltak a hangokra. Kiderült, hogy az érintés érzékeny szervei érzékelik a kemény felületek legkisebb rezgését, miközben egyáltalán nem érzékelik az összes frekvenciájú levegő hangrezgését.
És végül az emésztőrendszer a természet csodája, amely csodákat művel kertünkben. Tévhit, hogy a giliszta veszélyes a fiatal hajtásokra és az elültetett magokra. Ez a féreg még csak nem is hasonlít a fogakra, ezért kizárólag bomló fűmaradványokat, leveleket használ, amelyeket könnyen szétválaszthat és lenyelhet egy miniatűr szájjal. Az emésztőrendszer nemcsak az élelmiszereket engedi át önmagán, hanem a talajt is. Amint a féreg a föld alá költözik, összekeveri ürülékekkel, gazdagítja a kémiai összetételt és telíti jótékony baktériumokkal, felgyorsítva a növényi maradványok bomlását. Az is lehetetlen, hogy ne értékeljük a talajra gyakorolt fizikai hatást. Felásva millió apró ásó javítja a levegőztetést, még a legkisebb csapadéknak is lehetőséget ad, hogy mélyen behatoljon a talajba.
A földigiliszták hatása az ökoszisztémára összességében nagy, sőt jelentős. 11 gilisztafaj került a Szovjetunió Vörös Könyvébe. Ez azon kevés fajok egyike, amelyek nincsenek a kihalás szélén, de különösen értékes fajként védettek. Még a féreg halála is előnyös, mert bomlása nitrogént bocsát ki a talajba. Télen a férgek felfüggesztett animációba esnek, de a tavasz beköszöntével aktivitást kezdenek mutatni, felmásznak a felszínre, és szinte egyedüli táplálékul szolgálnak a korán visszatért vándormadarak számára.
Számos módon növelheti számukat a kertben. Kiváló minőségű tőzeg hordozó, komposzt gödrök, mérsékelt, időben történő öntözés. De ne felejtsük el, hogy a férgeknek nincs területi kötődésük, és gyorsan vándorolnak. A peszticidek, a réz -szulfát és a műtrágyákkal való visszaélés jelentősen csökkenti azok mennyiségét a talajban. A legtöbb élőlényhez hasonlóan a féreg is arra törekszik, hogy komfortzónában, ökológiailag tiszta környezetben éljen.
Amatőr horgászoknak megjegyzés: lazítson fel egy darab földet 1m * 1m, adjon hozzá tőzeget, fedje le a talajt 3-5 cm fűrészporral, naponta öntözze meg a fűrészpor felett. Néhány nap múlva, kissé felemelve a fűrészporréteget, nagyszámú férget talál, amelyekre a horgászoknak annyira szükségük van.
