Cseresznye

Tartalomjegyzék:

Videó: Cseresznye

Videó: Cseresznye
Videó: Cseresznye interjú, New York - 2013.06.13 2024, Április
Cseresznye
Cseresznye
Anonim
Image
Image
Cseresznye
Cseresznye

© Maksim Kostenko / Rusmediabank.ru

Latin név: Cerasus

Család: Rosaceae

Tételek: Gyümölcs- és bogyós növények

Cseresznye (lat. Cerasus) - népszerű bogyós kultúra; a Rosaceae családba tartozó cserje vagy fa. A Transzkaukázia és néhány ázsiai ország tekinthető a cseresznye szülőhelyének.

A kultúra jellemzői

A cseresznyét cserjék vagy fák képviselik, elérve a 6 m magasságot. Lehetséges gyökérzete van, amely mind csontvázas, mind rostos gyökereket tartalmaz, 200 cm mélyre nyúlik. A növény törzse egyenes, szürke vagy szürkésbarna színű ugat. 3 féle cseresznye hajtás.

A levelek hosszúkásak, a szélükön fűrészesek, hegyük hegyes, elliptikusak, zöldek, levélnyélben helyezkednek el. A virágok kicsik, hófehérek vagy rózsaszínek, ernyős virágzatban gyűjtenek. A gyümölcsök lekerekített csonthéjak. Színek széles választéka lehet.

Növekvő funkciók

A cseresznye a napszerető növények közé tartozik, pozitívan kapcsolódik a termékeny, könnyű, laza és lúgos talajokhoz. Nem fogadja el a homokos, szikes és köves talajokat, valamint azokat a területeket, ahol a talajvíz és az alacsony síkságok gyakran fordulnak elő állóvízzel.

Sok cseresznyefajta télálló, könnyen tolerálja a -30 ° C -os hőmérsékletet. A cseresznyére veszélyes a fagy és az olvadás váltakozása. A tenyészet virágai -2C, a petefészkek -1C hőmérsékleten elpusztulnak. A virágzás 7-10 napig tart.

Szaporítás és ültetés

A cseresznyét dugványokkal, oltványokkal, gyökérhajtásokkal és magvakkal szaporítják. A magokat szeptember elején vetik, a belőlük kialakult palántákat egy év alatt ültetik át a talajba. A gyökérhajtások és dugványok ültetését, valamint az oltást kora tavasszal, a nedvek áramlása előtt végezzük.

Az amatőr kertészek körében széles körben elterjedt az ültetési módszer éves palántákkal, oldalágakkal. A cseresznye ültetőgödreit előzetesen elő kell készíteni, legalább 40-45 cm átmérőjűeknek és 50 cm mélyeknek kell lenniük. A gödörből eltávolított talajt humusz-, foszfor- és kálium-műtrágyákkal keverik össze. A kapott aljzat egy részét a gödörbe öntik, kúp alakú halmot képezve.

A palántákat leengedjük az ültetési lyukba, a gyökereket óvatosan kiegyenesítjük, majd az üregeket megtöltjük a maradék talajszubsztrátummal, tömörítjük, öntözzük és talajtakarjuk. Fontos: a gyökérnyaknak 3-4 cm-re kell lennie a talaj felszíne felett.

Gondoskodás

A cseresznyeápolás több kötelező eljárásból áll. Szükséges rendszeresen gyomlálni a talajt a törzs közeli övezetben, mivel a kultúra nem tűri a versenytársakat a vízért folytatott küzdelemben. A lazítást havonta kell elvégezni, de legfeljebb 5 cm -nél mélyebben a törzsnél és 15 cm -nél a korona peremén. A cseresznye rendszeres öntözést is igényel, a vizesedés nem kívánatos, különösen öntözésre van szükség a bogyók kialakulása idején és a betakarítás után.

A kultúra időszerű etetést is igényel: az elsőt komplex ásványi műtrágyákkal hajtják végre (közvetlenül a virágzás után), a másodikat ősszel rothadt trágyával vagy komposzttal. A metszés az egyik legfontosabb eljárás. A formáló és ritkító metszést kora tavasszal végzik.

Kártevők és betegségek elleni védekezés

A cseresznyét gyakran különböző betegségek és betegségek érintik. A leggyakoribb növénybetegségek a fehér rozsda, a klyasteproiosis és a gyümölcsrothadás. A megelőzés érdekében ajánlott rendszeresen permetezni Bordeaux folyadékkal, miközben eltávolítja az érintett ágakat, gereblyézi és égeti a lehullott leveleket.

A következő kártevők hívatlan vendégek, akik károsítják a cseresznyebokrokat: cseresznyefűrész, cseresznyelegy, pikkelyrovarok, zsizsikek stb. Ha kártevőket találnak, a bokrokat jóváhagyott vegyszerekkel kezelik.

Ajánlott: