Japán Naspolya

2024 Szerző: Gavin MacAdam | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:41

Lokva (lat. Eriobotrya japonica) - gyümölcstermés, amely kiváló őszi méznövény, és a Pink családhoz tartozik. Más nevei: shesek (shasik), japán nyakörv, japán eriobotria és nispero.

Leírás

A Lokva egy dísznövényes gyümölcsnövény, amelynek magassága elérheti a nyolc métert. Mind a hajtásai, mind a virágzata vöröses -szürke tónusokkal van festve - ez a szín a sűrű tomentózus pubescencia miatt van. A lokva ovális egész levelei pedig hét-nyolc centiméter szélesek és huszonöt centiméter hosszúak. Lehetnek ülők vagy rövid levélnyéllel felruházva. Alulról minden levéllemez serdülő, és felülről a levelek nagyon hatékonyan ragyognak.

A loqua virágok átmérője átlagosan egy -két centiméter, míg a hajtások végeihez közelebb lévő összes virág kecses, felálló paniklikba hajlik. Minden virág öt sárgás vagy fehér szirmot tartalmaz, és csak szeptemberben vagy októberben csodálhatja meg virágzásukat. Ha a lokvát mérsékelt éghajlaton termesztik, akkor tavasszal hagyományosan virágzik, és az érett gyümölcsöket az ősz kezdetével lehet betakarítani.

Egyébként a lokva virágok hihetetlenül kellemes illattal büszkélkedhetnek, valami hasonló a mandula illatához - ezt a tulajdonságot nagyon értékelik az illatszerek igazi ínyencei. Azt is fontos tudni, hogy ha túl sokáig áll a virágzó fák közelében, a fej nagyon rosszul eshet.

A tavasz kezdetével az érett fákat bőségesen borítják sárga-narancssárga körte alakú gyümölcsök, fürtökbe gyűjtve, amelyek mindegyike 1-8 gyümölcsöt tartalmaz. A gyümölcs lédús pépében egy -öt meglehetősen nagy mag található, amelyek a teljes térfogat meglehetősen jelentős részét foglalják el. A pép lehet narancssárga, sárga vagy fehér. A Lokva gyümölcsök nagyon ízletesek, édeskés-savanyúak, és ízükben némileg cseresznyére vagy lédús körtére emlékeztetnek. De kémiai összetételét tekintve a loqua közel áll az almához.

Ahol nő

Ennek a kultúrának a hazája Kína és Japán nedves szubtrópusi vidéke, ahol elsősorban festői hegyi lejtőkön nő. Lokva először csak a XIX. Században érkezett Európába. Most könnyen megtalálható a Kaukázusban (különösen Tuapse déli részén, ahol a lokva közvetlenül a város utcáin látható) és a Krím -félszigeten - ezekben a régiókban már májusban élvezheti az új termés gyümölcseit.

Alkalmazás

A loqua ehető gyümölcse nagyon gazdag A -vitaminban és káliumban, amelyek kifejezett vízhajtó hatást biztosítanak számukra. A víz-elektrolit egyensúlyban részt vevő kálium segít eltávolítani a felesleges folyadékot a szervezetből, javítja a szívösszehúzódások ritmusát és megkönnyíti a szív munkáját. Különösen kívánatos a loqua alkalmazása cseppek, szívelégtelenség, aritmia vagy magas vérnyomás esetén.

A Lokva nagyon gazdag pektinben, ezért finom lekvárt és zselét kapnak belőle, és a belőle készült lekvár olyan sűrű, hogy egyáltalán nem csúszik le a szendvicsekről. És kiváló bor is készül ebből a gyümölcsből.

Ellenjavallatok

Általában a lokva meglehetősen biztonságos, ezért nincs komoly ellenjavallata. Igaz, annak ellenére, hogy gyakorlatilag nem allergén, nem zárható ki az egyéni intolerancia lehetősége. A legfontosabb, hogy ne együnk lokva leveleket és magokat, mivel ezek cianid -glikozidokat tartalmaznak, amelyek veszélyesek az emberre.

Növekedés és gondozás

A Lokva nagyon higrofil, de ugyanakkor nagyon fagyálló: nemcsak a könnyű fagyokat, hanem a mínusz tizennégy fokig tartó hőmérséklet-csökkenést is képes elviselni. Elsősorban nedves szubtrópusi éghajlaton nő, de meglehetősen reális a mérsékelt égövben (a szubtrópusi határhoz legközelebb eső területeken). A lokva egyébként nemcsak a nyílt terepen, hanem a legáltalánosabb beltéri körülmények között is termeszthető.

Minden lokvafa akár hetven kilogramm gyümölcsöt is képes teremni, és ha az időjárási körülmények különösen kedvezőek, akkor az egy fáról származó termés mennyisége elérheti a háromszáz kilogrammot.