2024 Szerző: Gavin MacAdam | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:41
A szürke rügyzsákot leggyakrabban az erdei pusztákon és az erdőkben találjuk, a sztyepp zónában főleg erősen nedves területeken él. A kártevő által érintett növények köre meglehetősen széles - bogyós bokrok, szőlő, gyümölcsfák és erdei fajok. A fő kárt elsősorban a levelekkel, rügyekkel és rügyekkel táplálkozó bogarak okozzák. Ezenkívül a veséket teljesen megeszik, vagy széles lyukakat rágnak belé. Ami a leveleket illeti, kártevőik a széleken esznek, a rügyekben pedig bibével rágják a porzószálakat
Ismerje meg a kártevőt
A szürke vesezsúr 5–7 mm hosszú, szürke pikkelyekkel borított bogár. Bódéja kissé lerövidült, szeme nagy, az elytra tojásdad, az antennák és a lábak sárgás-barnásak, a hártyás szárnyak egyáltalán nem fejlődtek ki, ezért ez a bogár nem repül.
Az ovális tejfehér tojások mérete körülbelül 0,8 mm, a lárvák hossza 5-6 mm. Minden lárva fehér és világos barnás fejű. Testükön tüskésorok és sörték is láthatók. A mellkasi szegmensek hasi oldalán az első lárvákban három pár meglehetősen hosszú láb található, amelyeket a talajban való mozgásra szánnak. És a kis fehér bábok mérete eléri az 5-6 mm -t.
A lárvák és az éretlen bogarak mindig hibernálnak a talajban. A duzzanat és az apró rügyek kinyílásának kezdeti szakaszában, amikor a napi átlagos hőmérséklet eléri a tíz fokot, a bogarak fokozatosan kiszállnak. Húsz -harminc napig táplálkoznak, fakoronában emelkednek. A paraziták csak nappal esznek, és az éjszaka beköszöntével a szürke rügyzsákok leereszkednek a földre, és ott rejtőznek mindenféle menedékhelyen. A megtermékenyítés után, körülbelül május közepén, a nőstények elkezdik tojni. Csoportokban rakják őket a levelek tetejének szélei alá. Minden csoport tíz -negyven tojást tartalmaz. A tojásrakási folyamat körülbelül nyolc-tizenegy napig tart, és a nőstények teljes termékenysége eléri a kétszáz-háromszáz tojást.
Tizenkét -tizenhat nappal a peteérés kezdete után kezdődik a falánk lárvák ébredése. A földre esnek, negyven -hatvan centiméteres mélységig hatolnak a talajba, ahol főként apró fagyökerekkel táplálkoznak. Általában az ilyen lárvák nem okoznak jelentős kárt.
Az áttelelés után a lárvák a következő nyár végéig folytatják fejlődésüket, és valahol augusztusban 40-60 cm mélyen bölcsőkben bábozódnak a talajban. A szeptemberben kialakult bogarak tavaszig maradnak ezekben a bölcsőkben. Az első éves lárvák a bogarakkal egyidejűleg hibernálnak. Általában ezeknek a kertészeti ellenségeknek a kifejlődése két évet vesz igénybe.
Hogyan kell harcolni
A különböző agrotechnikai intézkedések végrehajtása jelentősen megnehezíti a szürke rügyzsák lárváinak meglehetősen mély előfordulását - akár hatvan centimétert is. Mindazonáltal teljesen lehetséges csökkenteni ezeknek a parazitáknak a befolyását, ha megsemmisíti a lehullott leveleket, időben meglazítja a törzseket, eltávolítja a száraz és beteg ágakat, és helyesen helyezi el a kertet a vadültetvényektől.
Kora tavasszal a fatörzsek alapjait szalmából vagy más, rovarirtó szerekkel impregnált anyagokból készült csapdaövekkel övezik. A kártevők által lakott fákat pedig szántóföldi kamilla infúzióval permetezik. Fenyő-, luc-, fokhagyma- és hagymás infúziók is jó hatást keltenek. A paradicsom tetejének vagy a keserű ürömnek a főzete is jó munkát végez.
Néha ártalmas rovarokat ráznak le a fa koronáiról egy meglehetősen sűrű anyagra, amely lent terül el, majd megsemmisítik őket.
Abban az esetben, ha gyümölcsfánként húsz -harminc bogár van, rovarölő szerekkel permetezni kezdenek. A Fitoverm különösen jól bevált. Az ilyen permetezést a bimbózás szakaszában kell elvégezni.
A szürke rügyzsizsiknak természetes ellenségei is vannak. A lerakott tojásokat tojásevőkkel fertőzik meg, a káros lárvákat pedig braconiddal. Meglehetősen sok lárva is elpusztul a talajba való behatolás szakaszában - útközben fülhallgatók, földi bogarakkal rendelkező pókok és más ragadozó ízeltlábúak fogják el őket. Egyes rovarevő madarak nem fogják megtagadni, hogy lakmározzanak ezeken a kártevőkön.
Ajánlott:
Bogyós Alma
Bogyós almafa (lat. Malus baccata) - gyümölcs- és dísznövények; a rózsaszín család Apple-tree nemzetségének képviselője. Kis termésű fajokhoz tartozik, a gyümölcsöket gyakorlatilag nem használják élelmezésre, szívesen eszik a madarak. Természetes módon Észak -Kínában, Mandzsúriában és Kelet -Szibériában fordul elő.
Ribizli Aranyhal - Káros ínyenc
A ribizli aranyhal, amelyet keskeny testű ribizli aranyhalaknak is neveznek, nem idegenkedik a bogyós bokrokon való lakomázástól. Nemcsak a vörös és fekete ribizlit tartják nagyra, hanem az egreseket is. A kártevő által érintett hajtások észrevehetően elmaradnak a növekedésben, és a levelek nagyon lassan virágoznak a tavasz kezdetével, vagy egyáltalán nem virágoznak. Először is, a hajtások hegyei elhalnak, és egy kicsit később teljesen kiszáradnak, ami csak befolyásolja a bogyók betakarítását
Bean Weevil - Bab ínyenc
A babzsákot helyi gócok osztják szét a növekvő bab zónáiban. Amellett, hogy abszolút mindenféle babot károsít, nem tagadja meg a borsó lakomázását sem a magtárakban. Mesterséges letelepedés esetén pedig ez a kártevő károsítja a szóját és a nagyon értékes takarmánybabot. Leggyakrabban a bab ellenségei támadják a legkorábbi terményeket
Málna Bogyós Gyár
A málna egészséges, ízletes termék. Nagy termés betakarítása modern körülmények között csak jó mezőgazdasági technológiával lehetséges. A tenyésztésben elért eredmények lehetővé teszik nagy, 4-10 g súlyú bogyók beszerzését (a régi fajták maximum 2 g-ot adtak). Most 4-5 kg bokronként nem a végső álom. Egy gondoskodó tulajdonos kétszer több édes terméket gyűjt. Hogyan érhet el kiemelkedő eredményeket?
Bogyós Növények ültetése. 2. Rész
A bogyók ültetéséhez szükséges talaj előkészítésekor nagyon jó eredményeket érhetünk el, ha a műtrágyákat az összes talajréteggel 35-40 cm mélyre keverjük, a réteg elfordítása nélkül. Ezt úgy érik el, hogy hagyományos vagy ültetvényes ekével szántanak, és eltávolítják a formázott deszkákat. A mély talajrétegek fokozatos műveléséhez 2-3 éven belül minden szántással 4-5 cm-rel meg kell mélyíteni a szántóföldi réteget
